Hogyan kezeljük a vállalati költségcsökkentést?

Amikor egy szervezet költségcsökkentésre kényszerül, leggyakrabban a leépítés mellett dönt először, hiszen kézenfekvő azt gondolni, hogy így spórolhat a legtöbbet. Azonban itt felmerül a kérdés: Ez biztos valódi megtakarítást jelent? Hosszú távon mi az, ami a legkisebb veszteséget jelenti egy cégnek? Hiszen a vállalati költségcsökkentés nemcsak pénzügyi, hanem bizalmi kérdés is egyben.

A HR Terasz 43. adásában Fata László moderálásával ezt a témát járták körbe:

• Szabó Viktória – HR tanácsadó, Elevate HR
• Döme András – Senior HR tanácsadó, HR Impact Advisory

Arról beszélgettek többek között, hogy milyen HR-döntések születnek nehezebb gazdasági helyzetekben, és milyen következményei lehetnek a túl gyors vagy rosszul átgondolt költségcsökkentésnek. De elsőkörben nézzük meg:

Mik jöhetnek szóba vállalati költségcsökkentéskor?

Ideális esetben a vállalatok a növekedésre fókuszálnak, ezért amikor hirtelen költségcsökkentés válik szükségessé, sokszor gyors és hosszú távon kockázatos döntések születnek. Ilyenkor gyakran a bérköltségek, a juttatások vagy a fejlesztési területek kerülnek először fókuszba, mert ezek rövid távon gyors megtakarítási lehetőségnek tűnnek. Azonban kérdéses, hogy valóban ezek jelentik-e a legnagyobb költségterhet a szervezet számára, vagy vannak olyan rejtett működési problémák, amelyek sokkal nagyobb veszteséget okoznak hosszú távon.

Döme András szerint a legnagyobb megtakarítási potenciál nem a bérköltségekben, hanem a rejtett működési költségekben rejlik. Ilyen például a fluktuáció, a kapacitáshiány vagy a rossz szervezeti felépítés. Ezek mind olyan tényezők, melyeken sokat lehetne spórolni, mert sok felesleges plusz kiadást jelentenek a cégeknek.

Szabó Viktória a vállalati költségcsökkentést strukturálisan 4+1 kategóriával közelítené meg:

„…a képzési fejlesztési költségeket, a munkavállalói jóléthez, wellbeinghez kapcsolódó költségeket említeném, mint 4 fő kategóriát, illetve, hogyha kimondottan a HR működési költségekről beszélünk, mondjuk fejvadász költség vagy HR rendszerek költsége vagy egyebek, akkor talán még ez a költség kategória az, ami számításba jöhet.”

Melyik vállalati költségcsökkentést nehéz újraépíteni?

Vannak olyan területek, amelyek leépítése gyors megtakarításnak tűnhet, később azonban komoly szervezeti árat kell fizetni értük. Ilyen pl. a különböző plusz juttatások, képzések vagy wellbeing programok. Mindehhez nagyon megfontoltan és okosan kell nyúlni, hogy a vállalati költségcsökkentés ne egy elvándorlási hullámba torkoljon, amiből nehéz kilábalni.

„…én úgy látom és úgy azt tapasztaltam, hogyha ezeket a plusz juttatásokat elkezdi megvágni a cég, akár a bónuszról, akár a cafetériáról, akár a különböző más juttatásokról beszélünk, az már rövid távon is negatív hullámot tud generálni (…) Tehát nagyon óvatosan kéne ezeket a csökkentéseket megtenni. Mire gondolok az óvatosság szempontjából? A megfelelő kommunikációra.” – fogalmazott Döme András.

Azaz már az elejétől fogva érdemes a munkavállalók felé őszinte, transzparens kommunikációt alkalmazni, melynek hatására a dolgozók megértik és elfogadják az adott helyzetet, és motiváltak lesznek arra, hogy a céggel együtt lábaljanak ki az aktuális, nehéz helyzetből.

Nagyon fontos továbbá, hogy a kiadások lefaragásánál a munkavállalói bizalom, az elköteleződés vagy a vezetői hitelesség komolyan tud sérülni, amik nehezen és lassan épülnek újra. Éppen ezért az őszinte kommunikáció mellett több szempontot is érdemes megvizsgálni, mi alapján, hol és hogyan optimalizálhatjuk a költségeket.

Hogyan lehet jól kezelni a vállalati költségcsökkentést?

A tudatos tervezés, az átlátható kommunikáció és az alternatív megoldások keresése segíthet abban, hogy a szervezet ne csak rövid távon spóroljon, hanem hosszú távon is működőképes maradjon.

Szabó Viktória lehetséges opciónak tartja az átszervezést, a túlórák eliminálását vagy a munkaidő csökkentést arányos bércsökkentéssel.

„…az is fontos kérdés, hogy ugyanazon output szint mellett kell költséget csökkenteni, tehát, hogy igazából ugyanannyi munka marad, csak mondjuk kevesebb költséggel akarjuk ezt megoldani, vagy a munka is csökken? Merthogy ebben az esetben mondjuk lehet szabadságra küldeni az embereket, akkor, hogyha nincs feltétlenül szükség a munkaerőre.”

Döme András a vállalati költségcsökkentés hatékony kezeléséhez a megtartást helyezné előtérbe.

„…mai világban szerintem a megtartásra kell nagyon fókuszálni. Tehát hogy a fluktuáció semmiképpen ne nőjjön, mert ugye az rengeteg költséget tud elvinni. (..)  a bér- és juttatási rendszernek az éves felülvizsgálatával, optimalizálásával is kell foglalkozni. (…) kérdezzük meg a munkavállalókat, hogy melyik juttatás lenne az, amit szívesen fogadnának és akkor azt a juttatást vezessük be.”

Az adás egyik fontos tanulsága, hogy a vállalati költségcsökkentés hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha nem kizárólag a számokra fókuszálunk. A működési hatékonyság, a munkavállalói bizalom és a szervezeti stabilitás megőrzése legalább akkora szerepet játszik abban, hogy egy cég ne csak túléljen egy nehezebb időszakot, hanem később is képes legyen fejlődni.

Ha szeretnél még többet hallani a témában, hogy milyen mellékhatásai lehetnek egy rossz döntésnek vagy milyen további szempontokat vegyünk figyelembe a kiadások mérséklésének tervezése során, akkor ne habozz visszanézni az adásunkat.