Mire számíthatnak a munkáltatók és a szakszervezetek a bértranszparencia kapcsán
A bértranszparencia az elmúlt időszak egyik legtöbbet emlegetett HR témájává vált. Sokan az igazságosabb bérezést, mások a nagyobb átláthatóságot vagy a munkavállalói bizalom erősödését várják tőle. A változások azonban nemcsak a béreket érintik, hanem a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek kapcsolatára is hatással lehetnek. Ezért fontos, hogyan tudnak felkészülni rá az érintettek, és milyen lehetőségeket teremthet a gyakorlatban a bértranszparencia.
Erről beszélgetett a HR Terasz 45. adásában Csaposs Noémi (moderátor, bértranszparencia felelős, HR Terasz) a beszélgetőtársakkal:
– Erzse Tiborral – HR Terasz alapító
– Dr. Kéri Ádámmal – Liga képviseletében
– Molnár-Vojtkó Tündével – ÉTOSZ képviseletében.
Többek között azt járták körbe, milyen szerepet kaphatnak az szakszervezetek, hogyan segítheti a bértranszparencia a munkáltatók és a munkavállalók közötti párbeszédet, valamint milyen kihívásokkal kell szembenézniük a szervezeteknek a felkészülés során.
Mit várnak a szakszervezetek a bértranszparenciától?
A bértranszparencia bevezetésével nemcsak a bérek meghatározásának szempontjai, hanem a munkahelyi érdekegyeztetés szerepe is új megvilágításba kerülhet. Felmerül a kérdés, hogy ki és milyen információkhoz férhet majd hozzá, illetve hogyan használhatják fel ezeket az adatokat a munkáltatók és az érdekképviseletek a gyakorlatban.
Az adásban Dr. Kéri Ádám a LIGA Szakszervezetek képviseletében mutatta be a bértranszparenciával kapcsolatos nézőpontját. Előadásában hangsúlyozta, hogy a szabályozás nemcsak a bérek átláthatóságáról szól, hanem a munkavállalói érdekképviseletek szerepét is erősítheti. Ahogy fogalmazott: „A bértranszparencia végre egy olyan fontos terület lehet, amely lehetőséget ad a szakszervezeteknek arra, hogy Magyarországon is betöltsék a szerepüket.”
Véleménye szerint a jövőben ezek a szervek több információhoz juthatnak a bérezési rendszerekről, így a munkáltatókkal folytatott egyeztetések és bértárgyalások is megalapozottabbá válhatnak. Mint mondta:
„…nem teher lesz, hanem partner. (…) Azzal, hogy a szakszervezetek a bérszintekhez és a bérezési szempontokhoz is hozzáférnek, a béralku sokkal professzionálisabbá válhat.”
Az előadásban Dr. Kéri Ádám nemcsak a bértranszparencia várható hatásairól beszélt, hanem arról is, hogyan alakult az érdekképviseletek helyzete az elmúlt években, miért fontos a szociális párbeszéd erősítése, valamint milyen változások segíthetnék a munkavállalói jogok hatékonyabb érvényesülését.
Hogyan teremthet közös alapot a bértranszparencia?
A bértárgyalások során gyakran az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a felek eltérő adatokra és piaci információkra támaszkodnak. Így nemcsak a bérek mértékéről, hanem sokszor már az alapul szolgáló számokról sem ugyanazt gondolják a résztvevők.
Molnár-Vojtkó Tünde szerint az szakszervezetek a bértárgyalások során eddig is igyekeztek különböző adatforrásokra támaszkodni, ezek azonban sok esetben eltérő eredményeket mutattak. A bértranszparencia ugyanakkor egy közös, megbízhatóbb információs alapot teremthet, amely megkönnyítheti a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti egyeztetéseket.
„Nem kell ezzel kapcsolatban egyeztetni, hanem lesz egy sokkal pontosabb, sokkal megbízhatóbb forrás, ami a két felet egymáshoz közelebb tudja hozni.”
Molnár-Vojtkó Tünde úgy gondolja, érdemes már most bevonni az érdekképviseleteket a felkészülésbe. Így a munkaköri értékelések és a bérezési rendszerek kialakítása kezdettől fogva átláthatóbbá válhat, és a későbbi kérdésekre, munkavállalói visszajelzésekre is könnyebb lehet megfelelő válaszokat adni.
Mire készüljenek a munkáltatók a bértranszparencia kapcsán?
Bár a bértranszparencia céljai egyértelműek, a gyakorlati megvalósítás számos kérdést vet fel a munkáltatók számára. A jogszabályi környezet végleges részletei még nem ismertek, miközben a cégeknek már most el kell kezdeniük felkészülni az új elvárásokra. A kérdés az, hogy milyen adatokra, folyamatokra és döntésekre lesz szükség ahhoz, hogy a rendszer valóban működőképes legyen?
Erzse Tibor szerint jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a konkrét szabályozás hiánya jelenti. A munkáltatók sok esetben még nem tudják pontosan, milyen szempontok alapján kell majd kialakítaniuk a rendszereiket, és hogyan használhatják fel a munkakör értékelések eredményeit a gyakorlatban.
Ahogy fogalmazott: „A munkáltatók nem tudják, hogy most mit csináljanak. (…) Iszonyat sok kérdés van így a munkáltatókban.”
Kiemelte azt is, hogy a felkészülést érdemes a jelenlegi helyzet feltérképezésével kezdeni. Véleménye szerint sok vállalat túl gyorsan ugrik bele a munkakör értékelésekbe, miközben először a meglévő bérrendszert és a bérkülönbségeket kellene elemezni.
„Legyen egy bérelemzés. Legyen egy kimutatás. (…) Tényleg számokban beszélgessenek egymással, mert ha nem, elméleti vitában elhal a történet.”
A bértranszparencia tehát jóval több, mint egy újabb HR- vagy jogszabályi megfelelési feladat. Hatással lehet a bérezési rendszerekre, a szakszervezetek szerepére, valamint a munkáltatók és a munkavállalók közötti együttműködésre is.
Az adásban a résztvevők arról is beszéltek, milyen előnyöket és kihívásokat láthatnak a munkavállalók a bértranszparencia kapcsán, várható-e az érdekképviseletek szerepének erősödése, illetve milyen gyakorlati kérdésekre kell választ találniuk a munkáltatóknak a következő időszakban. A teljes beszélgetés visszanézésével ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A műsorban bemutatott „Mit vár a LIGA a bértranszparencia szabályoktól?” című prezentáció teljes anyaga a HR Tudástárban elérhető a teljes adással. Ha még nem vagy tag teljesen ingyenesen tudsz csatlakozni és korlátlanul hozzáférni Tudástár anyagainkhoz itt.
