Hullámok között csapatként – Kalózhírek 4. – HR Vitorla 2025
A negyedik napra már teljesen összecsiszolódtunk HR Kalózként. Egyre jobban működtünk csapatként, értettük egymás mozdulatait, és az első napok izgalmait lassan felváltotta a felszabadult öröm. Ezen a napon egyszerre tapasztaltuk meg a verseny izgalmát, az ünneplés örömét, a közös alkotás ízét, és a csendes pillanatok erejét.
Nézd meg videós összefoglalónkat is:
Vitorlásverseny – szelek szárnyán
Délelőtt elrajtolt a várva várt vitorlásverseny, ahol végre próbára tehettük mindazt, amit az elmúlt napokban tanultunk. Nem voltak kijelölt bóják, csak egy előre megszabott forduló és a tenger nyitott tere, a szél iránya, és mi, a hajóval, egymással és a többi legénységgel szemben.
A szél erőteljesen fújt, időnként meglepetésszerűen váltott irányt, amit minden érzékünkkel figyelnünk kellett. Ahogy dagadni kezdtek a vitorlák, egy pillanatra minden elcsendesedett bennünk – csak a feszülő kötelek sercenése, a vászon surrogása, és a víz hangja töltötte meg a teret. Miközben a hajó megdőlt, mindenki a helyén volt: húztuk a köteleket, feszítettük a grószt, igazítottuk a forstagot, figyeltük a szél zászlóját, a hullámokat és persze a többi hajót is, akik szinte repültek mellettünk a vízen.
A navigáció nem volt egyszerű – hol a szárazföld szélárnyékába kerültünk, hol nyílt vízen kellett új irányt venni. Néha centik döntöttek arról, hogy egy szakaszon gyorsabban vagy épp lassabban haladtunk. Láttuk, ahogy a másik hajó vitorlája kissé jobban kapja a szelet, és azonnal döntöttünk: új állás, új beállítás – és máris gyorsultunk.
Ez a verseny nem csak erőpróba volt, hanem valós idejű stratégia, csapatmunka és megérzés. Egymás szavára, mozdulataira reagáltunk, a figyelmünk minden irányba kiterjedt. A vége felé már nem is a versenyt láttuk magunk előtt, hanem a tengert – ami egyszerre volt ellenfél és társ ebben a lélegzetelállító kalandban.
A győzelem érzése – tánc a fedélzeten
Ahogy beértünk a célba, kitört belőlünk az öröm. Nem számított, hányadik helyen végeztünk – az élmény maga volt a jutalom. Tapsoltunk, nevettünk, zenét raktunk be, és a fedélzeten rögtönzött tánccal ünnepeltük meg azt, amit együtt elértünk. Ekkor már tudtuk: ez nem csak egy verseny volt, hanem egy igazi csapatmunka diadala.
Közös főzés – ahogy mindig, most is együtt a fedélzeten
Jutott idő a főzésre is. Minden hajón előkerültek a hozzávalók, és együtt kezdtünk neki az ebédnek. Volt, ahol tészta készült, máshol grillezett finomságok sültek, de a legfontosabb hozzávaló mindenhol ugyanaz volt: a jókedv. Nevettünk, kóstoltunk, közben pedig új történeteket osztottunk meg egymással.
Panoráma és csönd – a hegyen ülve néztük a naplementét
Késő délután elindultunk egy közeli dombra, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílt a tengerre. Ott ültünk a sziklákon vagy fűben, néztük, ahogy a nap leereszkedik a horizont alá, és csendesen beszélgettünk. Ilyenkor nem kellett sok szó. Csak ott lenni együtt, megélni a pillanatot, elmerülni a látványban – és tudni, hogy ezek a percek örökre megmaradnak bennünk.
Természetesen készült egy közös fotó is a hegytetőn. Összeálltunk, öleltük egymást, mosolyogtunk – és nemcsak a fényképezőgép kedvéért. Valójában annak örültünk, amit már tudtunk: hogy ez a kaland többet adott, mint gondoltuk. Barátságokat, közös élményeket, és egy kicsit talán új önmagunkat is megtaláltuk odafent.
A mólón folytattuk – esti buli a csillagok alatt
Az estét egy igazi kikötői bulival zártuk. A mólón szólt a zene, táncoltunk, beszélgettünk, és hagytuk, hogy a nap fénye ritmusba váltson. Egyre kevésbé voltunk résztvevők – inkább már egy összetartó csapat, akik együtt élnek meg valami különlegeset. A tengerparti éjszaka végül nemcsak bulit, hanem új emlékeket is hozott.
Nyerj kabinjegyet a HR Vitorla 2026-ra
Szeretnél jövőre valóban csatlakozni? Akkor iratkozz fel a hírlevelünkre még most! Minden feliratkozó automatikusan részt vesz a sorsoláson, ahol a tét 1 kabinjegy a 2026-os HR Vitorlára. Ne maradj le erről az esélyről!
