Mi a munkahelyi wellbeing sikerének a titka?

A munkahelyi wellbeing kialakítása és fenntartása nem csupán egy divatos koncepció, hanem egy hatékony és sikeres munkakultúra alapja. Azonban a sikerhez vezető út nem mindig egyértelmű. Ezért ebben a cikkben bemutatjuk a munkahelyi jóllét kialakításának a kritériumait, és hogyan lehet ezeket a kulcsfontosságú tényezőket hatékonyan alkalmazni a vállalatok mindennapjaiban.

Mindezt pedig Borka-Schmidt Szilvia (Kommunikációs és PR referens senior, Körber Hungária Gépgyártó Kft.) és Mészáros Anita (HR igazgató, Intrum Zrt.) ismertette meg velünk saját tapasztalataik alapján, illetve azt is, hogy van-e felelőssége a munkáltatónak a munkahelyi wellbeinggel kapcsolatban. A HR Terasz 13. adásában Fata László (moderátor) ezekről is beszélgetett a két hölgy vendégével.

De először is nézzük meg:

Mit jelent a munkahelyi wellbeing?

A munkahelyi wellbeing fogalma sokkal többet takar, mint egyszerűen a fizikai egészséget vagy a munkahelyi boldogságot. Ez egy összetett állapot, amely magában foglalja az egyéni és kollektív jóllétet, beleértve az egészséget, a boldogságot, a motivációt, a produktivitást és az elégedettséget is a munkahelyen végzett tevékenységekkel kapcsolatban.

A munkahelyi jóllét nem csupán az egyének személyes felelőssége, hanem a szervezet kultúrájának és vezetési gyakorlatainak eredménye is, amelyek támogatják és elősegítik a dolgozók teljes kibontakozását és boldogulását. Ezáltal a jóllét a holisztikusabb és hosszabb távú sikert szolgálja mind a dolgozók, mind pedig a vállalat számára.

Az adásból azt is megtudhatjuk, hogy a vendégek miként vélekednek erről, szerintük mi az a munkahelyi wellbeing.

Van felelőssége a munkáltatónak a jóllét megteremtésében?

Borka-Schmidt Szilvia erre a kérdésre egyértelmű választ adott:

„Én azt gondolom, hogy van és itt a wellbeing különböző dimenzióiról is szót ejthetünk, akár egy pszichológiai wellbeing, hogy mondjuk milyen a munkahelyi légkör…a fizikai wellbeing…a munkahelyi környezet, szűrővizsgálatok, egészségmegőrzés vagy akár egy szociális wellbeing, ami egyfajta védőhálót is tud biztosítani a munkavállalónak. Úgyhogy…igenis van felelőssége a munkáltatónak.”

Mészáros Anita a szellemi foglalkoztatás oldaláról közelítve a kérdést azt mondta, hogy a munkáltatónak kötelessége biztonságos és egészséges munkakörnyezetet teremteni. Hiszen például nem zsúfolható be egy pici területre 20 kolléga, mert akkor már nem megfelelő a légkör.

Szerinte a home office esetében is fel kell mérni, hogy otthon hogyan dolgoznak a munkavállalók, kockázatértékelést kell végezni. Továbbá az egészségügyi vizsgálatok, a szűrések is nagyon fontosak. De megéri a munkáltatónak azt is elvégezni, ami úgymond nem kötelező, mert például produktivitás és más egyéb vállalati, üzleti mérőszám van, amivel alátámasztható, mit lehet a munkahelyi wellbeinggel nyerni.

Tehát a hölgyek válasza alapján is elmondhatjuk, hogy a munkáltatóknak kulcsfontosságú szerepük van a munkahelyi wellbeing kialakításában és fenntartásában. Olyan környezetet kell teremteniük, amely támogatja a fizikai, mentális és érzelmi egészséget, lehetőséget biztosít a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartására, valamint ösztönzi a fejlődést és a teljesítményt.

Mikor lesznek sikeresek a munkahelyi wellbeing programok?

A munkahelyi wellbeing programok akkor válnak igazán sikeressé, amikor integráltan vannak beépítve a vállalat kultúrájába és üzleti stratégiájába. A programok hatékonysága akkor növekszik, ha az alkalmazottak jóllétét, egészségét és elégedettségét komplexen célozzák meg és nemcsak a fizikai szempontokat veszik figyelembe.

Emellett a programok sikerességéhez elengedhetetlen a vezetőség támogatása és elkötelezettsége, valamint az alkalmazottak részvételének és visszajelzéseinek rendszeres figyelembevétele.

Továbbá, ami nagyon fontos Borka-Schmidt Szilvia szerint, az a kommunikáció. Azt véli, hogy ne féljünk beszélgetni az alkalmazottakkal, hogy minek örülnének és mi a véleményük arról, amit már kipróbáltunk. Mert ekkor lehet adott esetben irány változtatni vagy a megadott irányba tovább menni. Nem feltétlen mindig az anyagiakon múlik a siker kritériuma.
Ezzel a gondolattal Mészáros Anita is egyetértett. Ő úgy fogalmazott, hogy fontos ismerni az igényeket. Ehhez szükséges, hogy okosan és jól mérjünk, mert nagyon sok információhoz jutunk ezáltal, hogy mire van szükség a szervezetben. Tehát a mérés is lehet a sikeres munkahelyi wellbeing egyik kritériuma.

Továbbá azt is lényegesnek tartja, hogy jó, ha többfelé oszlik a szervezetben a felelősség, mert akkor több nézőpontot tudunk hozni ebbe a történetbe. Azt is említette, hogy náluk van egy 3. kritérium, mégpedig egy munkavállalókból szerveződött állandó wellbeing team, amelyben minden fő terület képviselve van, és ez a csapat folyamatosan azon dolgozik, kialakít minden évben egy koncepciót, hogy milyen jólléti aktivitásokat tervez.

A rugalmas és személyre szabott megközelítések, valamint a rendszeres értékelés és fejlesztés lehetővé teszi, hogy a munkahelyi wellbeing programok valóban pozitív hatást gyakoroljanak mind a dolgozók, mind pedig a vállalat teljesítményére és sikerességére.

De vajon melyek ezek a programok? És milyen előnnyel járnak a szervezet számára? Az adásban Szilviától és Anitától ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Nézd vissza!