Béremelés 2026-ban HR szemmel – Trendek, szempontok és döntési dilemmák

A béremelés minden vállalat számára kihívás jelent. Hogyan lehet úgy bért emelni, hogy az a munkáltató és a munkavállaló számára is elfogadható legyen? Mit tehet a cég akkor, ha a pénzügyi keretek nem teszik lehetővé az elvárt mértékű emelést, és milyen hatással van mindez a megtartásra? A béremelés ma már nem automatikus éves gyakorlat, hanem stratégiai HR-döntés, amelyet gazdasági bizonytalanságok, munkaerőpiaci nyomás és növekvő munkavállalói elvárások is formálnak.

A HR Terasz 36. adásában Fata László, moderátor többek között ezekre a dilemmákra kereste a válaszokat vendégeivel:

• Békés-Navratil Zsuzsával – HR vezető, JCDecaux Hungary
• Torma Boglárkával – HR vezető, Soft Flow.

Mit jelent a béremelés 2026-ban HR oldalról?

Ahogy a bevezetőben is említettük, ez nem egy automatizált feladat, hanem ahogy dr. Békés-Navratil Zsuzsa elmondta, ez egy stratégia.

„…egyrészről ez egy egyszerű döntés. Egyszer kell meghozni azt a döntést, hogy innentől kezdve stratégia lesz a bér. Aztán, hogyha ez megvan, akkor szerintem ez hosszú távú stratégia.”

Torma Boglárka szintén hasonlóan vélekedett: „…ez egy stratégiai kérdés egy vállalatnak az életében, a miénkben is az. Alapvetően a béremelést egy évi egyszerű, nagyobb lépésként fogjuk fel, de ezen kívül nagyon fontos az, hogy folyamatosan kövessük a piaci trendeket, munkaerő piac változásait meg egyáltalán a belső folyamatainkat is.”

Milyen piaci trendek hatnak a béremelésre és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az előkészítés során?

A béremelési döntéseket nem lehet kizárólag belső szempontok alapján meghozni. Gazdasági bizonytalanság, munkaerőhiány, bérverseny és a munkavállalói elvárások gyors változása mind hatással vannak arra, hogy egy vállalatnak mekkora mozgástere van.

Torma Boglárka is úgy látja, hogy a vállalatok béremelési kedvére nyilván a jövőkép egyre kiszámíthatatlanabb vagy dinamikusabb változása mindenképpen hatással van, akár globális szinten, akár Magyarországot tekintve.

„…a bér, az egy nagyon fontos döntő szempont, amikor valaki vált, de ezen kívül a vállalat stabil jövőképe, háttere az szerintem egyre fontosabb és egyre több személy számára, akár fiatalabb munkavállalók számára is egyre nagyobb jelentőséggel bír.”

A béremelés során a piaci hatások mellett figyelembe kell venni olyan belső szempontokat is, melyek a szervezeten belüli igazságosságot, az átláthatóságot és a hosszú távú fenntarthatóságot biztosítják.

Ilyen például, amit Dr. Békés-Navratil Zsuzsa említett, hogy a bértranszparenciától függetlenül is nagyon fontos, hogy azonos munkáért, azonos bért fizessünk. Ne legyen különbségtétel se nemek között, se életkor között. Ehhez meg kell nézni különböző benchmark adatokat, bérpiaci tanulmányokat, és egyeztetni kell a közvetlen vezetőkkel. Objektív adatokra van szükség, melyek alátámasztják a béremelési döntést.

Mit tehetünk, ha a béremelések nem elégítik ki a munkavállalói elvárásokat?

Nem minden helyzetben van lehetőség arra, hogy a béremelés mértéke találkozzon a munkavállalói elvárásokkal. Ilyenkor a legnagyobb kockázat nem maga az elmaradó emelés, hanem az, ahogyan a vállalat kezeli a helyzetet.

Dr. Békés-Navratil Zsuzsa szerint fontos, hogy a bérekről nyíltan kezdjünk el kommunikálni. Ami nem azt jelenti, hogy közé kell tenni, hogy ki mennyit keres, hanem hogy mi az átlagos béremelés a cégnél.

„Kezdjünk el arról kommunikálni, hogy mit mutat a piac akkor is, hogyha mi a piaci átlaghoz képest kevesebbet adunk.”

A transzparenciával Torma Boglárka is egyetértett: „Én azt hiszem, hogyha felnőtt emberként tekintünk a munkavállalóra és elmondjuk, hogy egy adott döntésnek milyen háttere van, akkor sokkal nagyobb eséllyel érünk el megértést, mint hogyha félre beszélünk, mellé beszélünk.”

Egy másik nagyon érdekes gondolata pedig így hangzott:

„A másik, ami szerintem nagyon hatékony segédeszköz lehet, az az edukáció. (…) arról segítünk a kollégáknak a megfelelő szintű megértést megszerezni, hogy egyáltalán mi egy vállalatnak a bérpolitikája, hogy mivel jár egy béremelés, a béremelési döntésnek a háttere. (…) egy béremelésnek miként van hatása egy szervezetnek a működésére, illetve akár a saját személyes pénzügyeik kapcsán egy edukációra is lehet gondolni…”

Vagyis a transzparens kommunikáció, a vezetők szerepe és az alternatív megoldások határozzák meg, hogy a nem elégséges béremelésből fakadó csalódottság ne felmondásokhoz, hanem elfogadáshoz és megértéshez vezessen.

A béremelés kérdése 2026-ban már túlmutat a számokon. Stratégiai gondolkodást és tudatos HR-döntéseket igényel. A HR Terasz adásában a vendégek további gyakorlati tapasztalatokat és megoldási irányokat osztanak meg a témában. Érdemes megnézni az adást, ha szeretnél mélyebb betekintést kapni a béremelési döntések mögötti szakmai gondolkodásba. Tudástárban itt találod.