
Milyen lehetőségeket rejt a mesterséges intelligencia a vállalatok számára?
Az AI ma már egy olyan eszköz a cégek életében, mint a szövegszerkesztő vagy táblázatkezelő. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy milyen kézzelfogható előnyöket hozhat a működésükbe a toborzástól egészen az értékesítésig, ezért egyre többen napi szinten alkalmazzák. Akik pedig még nem, azok előbb-utóbb használni fogják. Ezért a kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem hogy hogyan érdemes belevágni. Hiszen a mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai újítás, hanem a versenyképesség egy jelentős eszköze, ami egy újfajta szemléletet is kíván a szervezetektől.
De miben, hogyan segítheti az MI a HR-eseket, vezetőket és a munkavállalókat? Hogyan érdemes bevezetni? Milyen módon lehet megismertetni a kollégákkal? Csak néhány lényeges kérdés, ami elhangzott a HR Terasz 30. adásában, és amelyekben Fata László (moderátor) vendégei
- Czigány Jenő – People and door services vezető, Generali biztosító Zrt.
- Filó Angéla Katalin – Generatív AI specialista, marketing mentor
- Tóth Máté – Vevő menedzsment és sales controlling vezető, Würth Szereléstechnika Kft.
segítettek eligazodni abban, milyen lehetőségeket rejt magában a mesterséges intelligencia.
Mire képes a mesterséges intelligencia a HR és a szervezeti működés terén?
Az AI egyre szélesebb körben, mint egy jó asszisztens úgy járul hozzá a különböző feladatok hatékony és gyors elvégzéséhez. Lehetőséget biztosít, hogy a HR és a vezetés valóban stratégiai szerepbe kerüljön, könnyebben ellássák a napi operatív feladatokat, és hogy a dolgozók munkavégzése is egyszerűbbé váljon.
A mesterséges intelligencia a HR-ben képes például automatizálni a jelöltek szűrését, gyorsítani a toborzást, míg szervezeti szinten a döntéstámogatásban nyújt hatalmas segítséget egy teljesítmény elemzéssel vagy a fluktuációról készített előrejelzéssel.
Az adás vendégeitől is megtudhattuk, hogy tapasztalatuk szerint mire használható az AI egy vállalatban. Czigány Jenő így fogalmazott:
„…számos területen elképzelhető az alkalmazása, legfőképpen tudom példaként említeni a HR-t, az ügyfélszolgálatot, pénzügy, IT, tehát itt én gyakorlatilag majdnem minden területet fel tudnám sorolni, ahol meg tud jelenni és segíteni tud a mesterséges intelligencia. De akár egyéni munkavállalói szinten is, például operatív oldalról a produktivitás, hatékonyság növelésében, legfőképp ugye a chatbotok által vagy dokumentum feldolgozásokban, adminisztrációban. Stratégiai oldalról ugye a hosszútávú döntések támogatásában, piaclépési stratégiákban, versenytárs elemzésekben és az innovációban tud leginkább segítséget nyújtani.”
Tóth Máté a marketing területét, azon belül is a tartalomgyártást említette, de elmondta, hogy a belső kommunikációs csatornáikat például egy az egyben AI által támogatott riporterekre tették át. Emellett az értékesítés területén is nagy hasznát veszik az MI-nek.
Filó Angéla Katalin elmondása szerint:
„Adatelemzésre tökéletes, (…) képes predikcióra, képes jövőbeni jóslásra, sőt olyan szcenáriókat is tud adni, mi van akkor, ha a létszámot 20%-kal csökkentjük, mi van akkor, ha a bérköltségeket 10%-kal emeljük és stb. (…) a GPT nem minket helyettesít, hanem olyan, mintha mindenkinek lenne rendesen asszisztense, (…) de a végén az ember dönt, ő hozza meg a döntést…”
Tehát a kérdés nem az, hogy érdemes-e használni, hanem az, hogy…
…hogyan kezdjünk bele a mesterséges intelligencia használatába?
Az MI használatához szükség van egyfajta fokozatos elinduláshoz. Egy jól definiálható problémára keressünk AI-alapú megoldást. A kísérletezést elkezdhetjük kicsiben, majd folyamatosan tanulva, fejlődve egyre tágabb körben, egyre több területen alkalmazhatjuk. Czigány Jenő szerint az AI bevezetésének nemcsak technikai, de szervezeti és kulturális oldala is van.
„…az első megközelítés az, hogy egy világos célt kell definiálnunk. Mire szeretnénk, mi a technológiát használni, mi az az üzleti probléma vagy üzleti értékteremtés, amire adott esetben referálni szeretnénk egy AI megoldással, hogy ne csak a hype-ot lovagoljuk meg például. (…) nekünk azzal van tapasztalatunk például, illetve elemzések is ezt mutatják, hogy kicsiben érdemes kezdeni pilot projektekkel, amik mondjuk 3-6 hónap alatt meg tudnak valósulni. Ezek ugye kellő sikerélményt tudnak biztosítani a továbblépéshez. (…) ugye oktatással, kulturális változással is jár, tehát a munkatársakat, munkavállalókat ebbe be kell vonni, meg kell nekik mutatni, hogy hogyan segíti például az AI az ő munkájukat…”
Vagyis, ha a dolgozók is értik, mire való a mesterséges intelligencia, hogyan segíti őket, és hogy nem helyettük, hanem velük együtt dolgozik, akkor sokkal nyitottabban és nagyobb örömmel fogadják majd.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a mesterséges intelligenciához nem kell szakértőnek lenni. Sokkal lényegesebb az, hogy tudatosan és megfelelően tudjuk alkalmazni, hogy valóban a segítségünkre legyen. Filó Angéla Katalin ezt úgy fogalmazta meg, hogy:
„…mindenki azt gondolja, hogy na akkor az majd lesz a megoldás mindenre. Sajnos nem. (…) ha nem bánunk vele megfelelően és nem tudunk vele megfelelően kommunikálni, akkor nem olyan információt fog adni. Tehát nem a programban van a hiba, hanem a felhasználóban.
A ChatGPT nem a Google. (…) Őt arra találták ki, hogy feladatot delegáljunk neki. Hogy ez mit jelent? Amikor elkezdünk vele dumálni, akkor nem kérdést teszünk fel, hanem azt kérjük, hogy valamilyen munkakör szerint válaszoljon nekünk.”
Tóth Máté is úgy gondolja, hogy a jó promptolás szükségességét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Tehát, hogy világos és érthető utasításokat adjunk az MI-nek, mert csak így fogja tudni teljesíteni a feladatokat, így fogja érdemben segíteni a munkánkat.
Hogyan és milyen promptokat adjunk az AI-nak? Hogyan fog javulni a válaszainak a minősége? Egyáltalán mikor van szüksége mesterséges intelligenciára egy vállalatnak? Ezekre és még más kérdésekre is hasznos válaszokat hallhatunk a HR Terasz 30. adásában. Ha érdekel az MI és szeretnél egy gyakorlati betekintést nyerni a mesterséges asszisztenciába, akkor nézd vissza itt az adást, mert sok érdekességet tartogat.