Magyar vagy külföldi kölcsönzött munkaerő? Döntési tényezők a vállalati gyakorlatban.

A kölcsönzött munkaerő alkalmazása egy olyan stratégia, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy rugalmasan reagáljanak a változó piaci körülményekre. Viszont az erre vonatkozó döntéseket sok tényező befolyásolja, amit a HR Terasz legutóbbi adásában alaposan körbe is jártak.

A beszélgetés résztvevői, Fojtyik Barbara (HR Manager, Prysmian MKM Kft.), Reményi Zsuzsanna (Nemzetközi ügyfélkapcsolati igazgató, Prohuman Zrt.) és Erzse Tibor (CEO, OLM Rendszer) saját tapasztalataikat és szakmai gondolataikat osztották meg velünk a munkaerő kölcsönzésről Fata László moderálásában.

Amikor a kölcsönzött munkaerő a jó megoldás

A kölcsönzött munkaerő alkalmazása lehetőséget teremt a vállalkozások számára, hogy rugalmasan reagáljanak a változó igényekre, minimalizálják a kockázatokat és optimalizálják a munkaerőforrások kihasználtságát.

Gyakorlatilag, ha ideiglenesen szükség van több munkaerőre vagy olyan speciális szaktudásra, amivel a saját dolgozóink nem rendelkeznek, akkor a kölcsönzött munkaerő erre megoldás lehet anélkül, hogy hosszú távon elköteleződnénk feléjük.

Reményi Zsuzsanna hasonlóan vélekedik erről. Kiemelte, hogy mindenekelőtt azt kell mérlegelni, hogy milyen időtávra szeretnénk munkavállalókat alkalmazni, mert a kölcsönzött munkaerő átmeneti jellege nagyon jól megoldja az olyan helyzeteket, ha valaki a cégtől például szülési szabadságra megy vagy gyorsan kell nagy létszámú ember például egy gyártó területre.

Erzse Tibor gyakorlatias szempontból közelítve, a rendezvényszervezés és vendéglátás területét említette, ahol abszolút bevált módszer a munkaerő kölcsönzés, illetve olyan esetekben, amikor egy stabil létszámot akarunk kialakítani vagy nagy leépítések után hirtelen ismét sok dolgozóra van szükségünk.

Mikor foglalkoztassunk magyar vagy külföldi kölcsönzött munkaerőt?

Az adásban kitértek arra is, hogy melyek azok szempontok, amikor magyar vagy külföldi munkavállalót érdemes alkalmazni.

Fojtyik Barbara úgy gondolja, hogy a vállalatok elsőkörben a magyar kölcsönzött munkaerőt részesítik előnyben. Természetesen mindez függ a piaci körülményektől, mert például a nagy fluktuációs ráta miatt nem egyszerű megfelelő hazai munkaerőt találni, ezért ilyenkor a külföldiek is szóba jöhetnek.

Sőt, – ahogy Erzse Tibor mondta: „a külföldiek jók tudnak lenni, de nem biztos, hogy olcsóbb.” – ezzel kapcsolatban Barbara arra is rávilágított, hogy a magyar munkaerő átlagosan a próbaidő alatt felmond, míg egy külföldi dolgozóval akár 2 évig is lehet számolni, ami költség és kiszámíthatóság szinten is megtérül.

Reményi Zsuzsanna szerint, amikor mérlegeljük, hogy magyar vagy külföldi kölcsönzött munkaerővel dolgozzunk-e, nem szabad elfelejteni, hogy egy külföldi munkavállaló idehozatala 2-3 hónap is lehet. Ezért, például, ha egy sürgős problémát kell megoldani, akkor egyértelmű, hogy a magyar munkavállaló lesz a jó megoldás, aki azonnal elérhető közelségben van.

Azt még érdemes megemlíteni, hogy ha a feladat speciális vagy olyan szakértelmet igényel, amit a hazai munkaerő nem biztosít, vagy egy a projekt nemzetközi környezetben zajlik, és a kommunikációhoz szükséges a külföldi nyelv ismerete, akkor érdemes külföldi kölcsönzött munkaerőt alkalmazni.

Fontos, hogy a saját és a kölcsönzött munkaerő is jól érezze magát a munkahelyen

Mint tudjuk, a pozitív, motiváló és elfogadó munkahelyi légkör kulcsfontosságú tényező, hogy a munkavállalóink elégedettek, produktívak és lojálisak legyenek. Nem mellesleg ez elősegíti a csapatmunkát, a kreativitást és az innovációt, valamint csökkenti a stresszt és a konfliktusokat.

Ezért a vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy minden alkalmazottjuknak lehetőséget biztosítsanak arra, hogy értékesnek érezzék magukat, és részesüljenek a munkahelyi közösség pozitív energiájából és támogatásából.

Fojtyik Barbara szerint is nagyon fontos az egységes bánásmód, egy befogadó környezet kialakítása, hogy minden kolléga, legyen az saját, kölcsönzött, magyar vagy külföldi otthon érezze, jól érezze magát a munkahelyén.

Reményi Zsuzsanna úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy:
„…a legeslegfontosabb, hogy amikor új nemzetet vagy új valamilyen kultúrát szeretnénk integrálni egy már meglévő szervezetbe, akkor nagyon fontos, hogy az integráció legyen az első.”

Tehát egy cég fektessen energiát egy integrációs program kialakításába, amivel felkészíti a saját munkavállalóit, hogy kik jönnek hozzájuk dolgozni. De – ahogy említette – nem csak a munkahelyen fontos ez a lépés, hanem abban a környezetben is, ahol lakni fognak.

Az adásban még több részletet és információt ismerhetünk meg a cikkben foglaltakról, illetve szó esik arról is, hogy milyen üzleti HR szempontokat vegyünk figyelembe munkaerő kölcsönzésnél. Reményi Zsuzsanna szavaival élve: „Ebbe még nem gondoltam bele…” épp ezért is érdemes visszanézni az adást, mert olyan dolgokat tudhatsz meg, amire eddig lehet, hogy nem is gondoltál.